Hatodik napon elmentünk a Phangong tóhoz, vagy tengerszemhez. Az út borzalmas volt, rettenetesen köves, folyamatosan pisilnünk kellett, ráadásul nyári ruciban indultunk el, és megint sikerült úgy 2000 métert felfele mennünk, ahol zuhogott a hó. Hogy a legek sorát folytassam: a világ harmadik legmagasabban fekvő átkelőjén is jártunk, Chang Li-ben. Útközben láttunk jakcsordákat, szabadon lovakat legelészni. A táj itt is, és végül is mindenhol a Himalájában 5 percenként változott. Ilyesmit sehol nem tapasztaltunk még, monumentális élmény volt. A tóhoz közeledve felvettünk két indiait, mert az ő autójuk nem volt elég erős a terepviszonyokhoz. Maga a tó lenyűgöző volt. Az ég és a tó színe megegyezett: vakító türkizkék. Amúgy 1/3-a Indiához, 2/3-a Kínához tartozik. A tavat persze több ezer méteres hegyek veszik körbe, kissé havas csúcsokkal. Amolyan képeslaposgiccsescsöpögős volt már az egész. Nem lehetett vele betelni. Sajnos a sofőr siettetett bennünket, mert a napközbeni hóolvadásoktól megáradó patakokon egyre nehezebb volt átkelni. Egy sátorban, ami alkalmasint hotelként is működött, tudtunk enni. Volt szokásos indiai kaja, és Maggi zacskós tészta(!!), és az ínyenceknek jakvajas tea. Ez utóbbi elég furcsa volt, inkább fényképeztük, mint ittuk. Az indiaiak visszafelé mesélték, hogy a környező hegyek alatt háromszor több olaj van, mint Szaúd-Arábiában, és hogy nem messze van egy hegy, ami olyan magnetikus, hogy egy autó magától felmegy rajta. Az egyik indiai férfi szerint ez valójában csak legenda…
A világ 3. legmagasabb átkelője! -3 Celsius, hó és vihar
Jah szoptatás ötezer méteren! A sajtjah azaz sajtjuk hibátlan!
A 10 rúpiás kép
Holt tó
A bázis
Sós, vajas, tibeti tea. Nagyon nem izlet
Kilátás a mellékhelységből (azaz a lyuk fölül)
Dől az olaj a tartományba
Az úthálózat
Marha jó a kilátás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése