Ezt, a nyolcadik napot váltakozva átaludtuk, és eleinte fényképezni sem volt erőnk. Inni ugyan nem nagyon mertünk (mert hideg volt, eső, és rázott az út), de itt is voltak sátrak útközben, melyek kvázi szállásként és étteremként működtek. Az egyik megállóban találkoztunk, és egyébként is sokszor lehetett látni motorosokat. Na, így lehet igazán izgalmas! Az István szerint a sofőr amúgy úgy vezetett, mint egy amatőr off-roados, tehát mint egy félőrült, előzött, az ablaka esőben-hóban lehúzva, az útitársaink majd’ megfagytak. Mi a másik oldalon ültünk…J Amikor végleg elhagytuk Kashmirt, átértünk Himachal Pradeshba (másik állam), ahol a Himalája újabb oldala mutatkozott meg: örökzöldek, vízesések, meredek sziklafalak, ormok. Így lehet érteni, miért tisztelik szentként Indiában és a környező országokban. Az út elég fárasztó volt, így úgy döntöttünk, hogy maradunk egy napot Manaliban, pihenünk, körbenézünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése