2009. május 17., vasárnap

Utolsó nap a Paradicsomban


Mysorei hajnal

Lassan egy hete véget ért a hónapos TeacherTraining, ami így utólag hihetetlen hasznosnak bizonyult, ezt persze alatta is tudtam, csak akkor nem volt idő és főleg energia összegezni a tapasztalatokat.

Az első szériám teljes egészében megváltozott, köszönhetően annak, hogy minden egyes ászanát, szinte Iyengaros részleteséggel átbeszéltünk, az igazításokról, elméletről, anatómiáról nem is beszélve, amik Dél-Indiai megközelítésben, teljesen új volt számomra. Alapvetően Mysore-i óra tartására lettünk kiképezve (ez annyit tesz, hogy mindenki csinálja a sorozatát a saját ritmusában, a tanár meg javít), amit az öreg kontinensen elég nehéz eladni, mivel az a társadalom ahhoz lett szoktatva, hogy „vezetve vannak”. Na jó, ez egy kicsit erős, de az tény, hogy a vezetett óra valahogy kedveltebb.

Az utolsó héten abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy délutáni adományos órákat tarthattam a Shalában (jógaiskola). Ez hihetetlen jó lehetőség volt kipróbálni élesben a tanultakat és ráébredni, hogy a tanításból is rengeteget lehet tanulni, amit a saját gyakorlásomban is remekül tudok hasznosítani. Amúgy botrányosan sok energiákat emészt fel a másik oldal, nem is gondoltam volna és főként nem a fizikai igazítások, hanem az átadás üzemmód egy csomó mindenre kell figyelni. Persze egy hét az új szerepkörben semmire sem elég, hosszú idő, amíg valakiből tapasztalt tanár lesz.

Ha minden jól megy, 2009. június 1-től az Atma Center munkatársaként (www.atmacenter.hu) ki lehet próbálni nálam a Tradicionális Mysore-i Ashtanga Vinyasa Yoga órát.

Vasárnap lévén lassan indulok az utolsó mysorei órámra (remélhetőleg csak átmenetileg utolsó), a speciális Ayaj féle BackBending-re. Majd zuhany és indulás Bangalore-ba…

"Menekültek avagy Mysore-ból nehéz hazatérni" HAMAROSAN


TTC csapat, a kedvenc szanszkrit tanárunkkal.
A két "indiai" lány valójában angliai illetőségű, Shabana és Deepti


Az egyik utolsó közös rendezvény, Ajay születésnapja (25 éves),
mert valójában a Sthalam8 több mint jógaiskola www.stalam8.com
A srácok.


Szintén, a lányok


Ajayal


Pilar. Kedvenc Spanyol "tanítványom"-al
(Full on Baddha Konasana forewer)








2009. április 11., szombat

OM cafe és Ashtanga Yoga Nilaya


OM cafe

Szombat révén (a hét egyetlen szabadnapja az Ashtanga jóga tradícióba) Antonnal (osztrák sógor) az egyik lakótársammal, Gokulamba (ez egy kerülete Mysore-nak) látogattunk, hogy az OM Cafe-ban reggelizzünk. Ez Mysore leghíresebb reggeliző helye, főleg a Main Shalások (Shri. K. Pattabhi Jois iskolája, a „Fő iskola” az Ashtanga jógában) körében, de gyakran átugranak ide a Laxmipuram-i (ez is egy kerülete Mysorenak) vagányok (Sthalam8, Manadala...) vegyülni. A hely kellemesnek mondható, semmi extra, személy szerint a Mandala (Laxmipurami fő reggeliző hely és jógaiskola)nekem jobban bejön. Az épületet kisebb garázs jellegű építmények veszik körül, ahol jó pénzért mindenféle jógás és indai népművészeti termékeket vásárolhatsz. Rögtön le is ülünk egy hosszúkás asztalhoz ahol már zajlik a reggeli eszmecser. Mint kiderül egy tisztán „Pattabhi”-s társasághoz van szerencsék, így első kézből értesülünk a legfrissebb pletykákról. Sajnos a hírek nem túl jók, azaz meglehetősen rosszak: Shri. K. Pattabhi Jois az Ashtanga jóga atya, már pár éve nem tanít, egészségi állapota miatt és sajnos a helyzet nem javul. Állítólag egy hete nem evett és péntekről szombatra virradóan nem is aludt semmit…

Az étlapon szereplő árak minimum 30% magasabbak mint, Laxmiban, ezen nem is csodálkozunk ez az a legelőkelőbb/leggazdagabb kerülete Mysore-nak. A környék épületeit elnézve mintha valamelyik Nyugat-Európai vagy amerikai tengerparti, elit üdülőhelyen lennék, hihetetlen luxus villaépületek és apartman házak sorakoznak egymás mellett. Gyümölcssalátát és pirítóst rendelek, egész jó, csak kis adag. Lassan „befutnak” a Sthalam8 kollégák is, egész jó kis emberanyag gyűlt össze.

Maradunk a „konkurencia” asztalánál, ahol épp Michael a Svéd szépség panaszkodik, hogy múlt héten Sharath (Ö most a Fő tanár, a Fő iskolában) SuptaKurmaszanában egy igazítás eredményeként, elszakította a hátsó lábizmát… Ez elég durva, szegény nem is vágja, hogy alaphangon/jó esetben ½ év a gyógyulási ideje. No comment! Aztán még egyéb „okosságokra” is fény derül a házuk tájáról. Fő szezonban szinte sosem kapnak igazítás (a „halandó” diákok helyett az öreg arcokon van a hangsúly), azaz, havi csaknem 200.000.- Ft-nak megfelelő rúpiát arra fizetnek ki, hogy magukba gyakoroljanak a világ legnevesebb jógaiskolájába… (na jó heti 1x van vezetett óra) Most utó szezonban, amikor is kevesebben vannak a melegre fordult időjárás miatt, átlagba 2 darab igazítás jut nekik (abból néha nem sikerül egyik másik,lásd Michael esetét). Antonnal csak összenézünk, nem szólunk semmit, el vagyunk „hűlve”. Mi a Sthalam8-ben negyed annyi összegért, kis csoportban, napi min. 15 igazítás és egyénre szabott gyakorlatokat kapunk házi feladatként Ajay-tól, heti egy vinyasza és backbending óránk is van.

Lassan mindenki végez a reggelivel, mi meg úgy döntünk, hogy a melegre való tekintettel a szombat második felét a medence partján töltjük. Michael-nek is tetszik az ötlet, hozzánk csapódik. Mielőtt elriksáznánk a SothernStar hotelbe, útba ejtjük a MainShalát, ha már Gokulamba járunk tiszteletünket tesszük a jóga mindenható szentéjében.


OM cafe fedett rész




OM konyha




Az egyik drága garázs


Gokulami óvoda


Ann's internet Cafe-ja a legmenőbb hely a távközlésben


MainShala utcája


Shri. K. Pattabhi Jois főhadiszállása. Akkora az épület, hogy
le sem lehet fényképezni... Szombat révén Zárva!


Hamár itt vagyunk, megpihenünk egy kicsit


Japán kert a túloldalon. Tudnak élni itt az emberek.



Prasad, avagy vigyázz mit veszel a szádba


Prasad

Az első három napon túl vagyunk a TTCn, kellemesek a tapasztalataim. A mércét igen magasra tette Ajay, egyhuzamban toljuk le a 3,5 órát délután, 11.30-tól a legnagyobb melegben (reggel 6.30-tól első széria, mysore style ázsana), hihetetlen izgalmas az anyag és a Mester is tehetséges előadó. Eddig csak elmélet volt, hétfőtől hozzájön az ászana elemzés, minden egyes pozíciót górcső alá veszünk. A hangulat is felettébb kellemes, 2 indiai lány van rajtam kívül a csapatba, Gokulamból. Először kicsit tartottam tőlük, hogy nagy lesz az arcuk (eddig a main shalában tolták, Pattabinál) de kellemesen csalódtam, egész jó fejek.

Kiderült, hogy amolyan beavatás jelleggel, nem kötelező, de ajánlott, a tréning befejezése előtt meg kéne mosdanunk tehén (szent állat Indiában) vizeletbe és még inni is kellen belőle... A lányok arca kicsit elfehéredett (indiai származásúak, de UK-ben élnek, annyira nem vágják a kultúrát) amikor meghallották, én már olvastam erről, de valahogy nekem sem futott össze a nyál a számban. Kevesen tudják, de minden tisztességes prasadban (felajánlott étel) is van pár csepp a nemes nedűből, amit minden valamire való Indiába látogató turista örömmel megkóstól, ha ellátogat valamelyik templomba (ingyen adják, nem vágják mi van benne) Állítólag terápiás jelleggel gyógyításra is használják.

2009. április 7., kedd

FRANCIA LÉGIÓ versus ASHTANGA YOGA




Az unalomig ismételgetett mysore-i mondás szerint „No pain, no gain” ami szabad fordításban annyit tesz „fájdalom nélkül nincs fejlődés”. És tényleg minden nap nagyon fáj, minden napot túl kell élni! Legalább is a jelenlegi munkahelyemen a Sthalam8-ban, Ajay Kumar diktatúrájába, azoknak akik nem a megszokott utat választották, hanem az önkéntes száműzetést az ismeretlenbe. Ez valódi küzdelem a rossz szokások, hibás beidegződések, félelmek, a helytelen életmód által, eddig felhalmozott negatív hatások ellen. Nincs sumák, felmentés, bratyizás csak a határok vannak, amit a fejlődés érdekében meg kell közelíteni, de még jobb, ha átléped. Ilyenkor jönnek a kattanások, reccsenések az óriás izzadság és könnycseppek és ki tudja még mi más. Egyedül vagy, most nem számíthatsz senki másra*, csak Te és a korlátaid, amit a fejlődés érdekében legjobb, ha minél jobban megismersz. Kulcsszó a tudatosság. Tudatosság egyenlő jóga. Ez tényleg egy igazi háború az ismeretlennel! Francia légió vagy Ashtanga jóga te melyiket választanád???

*Mysore-i tradíció szerint (Mysore style) óra közben nincs beszéd, legfeljebb a tanár nyilvánulhat meg verbálisan. Ha kérdésed van, azt óra után teheted fel.

Ma egy kicsit elvont hangulatban vagyok, este 10 és még mindig 32 fok és micsoda pára, holnap meg kezdődik a TTC, arról nem is beszélve, hogy enyhe derék sérülésem ellenére, Ajay ma is nagyon mindenbe lenyomott, mindenem fáj. Ja és azért nem ilyen szomorú a kép, mint ahogy feljebb lefestettem, ha szorgalmasan gyakorolsz, minden nap nyersz legalább egy csatát, aminek nagyon lehet örülni, ha máskor nem is, amikor vége van az órának. Vannak más megközelítések is erről majd később.