2009. április 6., hétfő

Ajaynál vendégségben


Ajay és kedves felesége, két tanítvány között
(a kép kb. 2 hónapja készült Lilly, a jobb oldali lány szülinapi buliján)

Ma abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy megnézhettem Ajay új, jelenleg épülő házát. Az egész a véletlennek köszönhető, de mint már nem először, ezúttal is sokat tanultam a személyes, privát találkozásból. Épp Katyahoz a NewYork-i írónőhöz igyekeztem, Laxmipuram hangulatos kertvárosi részében, mikor is valaki a távolból a nevemen szólított, tipikus indiai (kanada-i, ez itt a hivatalos nyelv, semmi köze Kanadához) akcentussal. Körbenézetem sehol senki, majd fel, és kb. 4 emelet magasságban a tetőn ott állt Ajay néhány munkás társaságában. Integetett, hogy mennyek fel, nézzem meg az új (mostanában vette, nem új, csak átépítés alatt lévő) házát. Kicsit meglepetten másztam meg a 4 emelet magasságot, mivel tudomásom szerint ennyire jóban nem voltunk… Na mindegy úgy is az építészet az egyik hobbim, körülnéztem. A ház a környék építészeti stílusához képest, meglehetősen magas, az egyszintes épületek közül kimagaslik, viszont igen keskeny, kb. 5 méter. A tetőn kezdtük, ahol is szinteltolással 2 tetőkert van, a hátsóról, büszkén mutatta az ifjú tulaj, hogy a Chamundi hegyeket látni (a környék egyetlen hegye) és valóban igen szép a kilátás! Haladunk egy szinttel lefelé ahol is a fürdőszoba építési munkálatai zajlanak, nagy üvegszállás fürdőkád ott figyel a sarokban. Nem semmi, Indiában nem igazából szokás a fürdőkád, szerintem csak a legtehetősebb embereknek van ilyen alkalmatosságuk… Nem sajnálom, miért is tenném, hihetetlen keményen dolgozik, nap mint nap és mellette még egyetemi tanulmányokat is végez a mindössze 24 éves srác!!! A szint másik oldalán a hálószoba, még igen csak félkész állapotban. Itt egy kicsit megállunk, a Mester beavat a részletekbe: az egész ház belsejét még a bútorokat is fehér színűre tervezik, így a viszonylag szűk tér kitágul… Nem is annyira szűk, mivel a belmagasság a szinteltolásoknak köszönhetően igen változatos. Az én „minimalizmusomnak” kicsit kaotikus az elrendezés, de tényleg nem rossz. Egy szinttel lejjebb a nagy Pooja szoba következik. Itt tartja a napi istentiszteleteket. Mint megtudom, ha elkészült ide csak fürdés után szabad belépni, a murtik is csak a felkelő nap felé vagy a Himaláya vonulatai felé nézhetnek, ami a ház tájolása miatt nem kis fejtörést okozott az építkezés során. Lejjebb sétálunk ahol is az indiai mércével nagynak nem mondható, viszont amerikai, konyha találhat a szint kb. 1/3 elfoglalva, a másik 2/3 meg a nagyszoba, hatalmas 3 méter magas ablakkal. Ügyes srác ez az Ajay, komolyan kevergeti a lapjait, 1 hónapja a nagymamája tiszteletére rendezet pooja alkalmával volt szerencsénk látni, a gyökereit, ahol felnőtt... Igazi siker sztori az övé, akkoriban 6m2-en laktak 4en.


Itt nőt fel Ajay, a szoba nem sokkal nagyobb mint ami látszik belőle.
(Pooja zajlik, azért van füst:-)

A földszint következi ahol a garázsból egy fogadó helység lesz kialakítva, meg hátul egy raktárhelység egy mellékhelység kíséretében. Beszélgetünk: kiderül, hogy a három nagy materális álma közül ezzel az építménnyel az egyik teljesült. A következő egy saját jóga iskola lenne (a mostani épületet csak bérli), majd azt követően, ha már nagy neve van a „szakmában” (szerénykedik, már most is az van) akkor egy saját Ashramot szeretne valahol vidéken. Amint teheti, elhagyná a város és kiköltözne a zöldbe (meg tudom érteni) de ehhez még idő kell, hogy az „üzlet” annyira felfusson, hogy a kényes nyugatiak oda is kövessék. Nagyratörő, ámde abszolút reális álmok, az igazából még élete elején járó fiatal embertől! A projekt fontos része a folyamatos tanulás, jelenleg is egyetemre jár szanszkrit nyelvet tanul, még 6 évig!!! Azt nem tudom mikor van ideje rá, mert heti 6x szinte egész nap a shalában van!? Rossz hír, hogy az egyetem befejezéséig nem akar világot járva workshopokat tartani, aki akar tanulni Tőle, csak jöjjön Mysore-ba!

Nincsenek megjegyzések: